Automatikussá vált szavak
Tudod arra gondoltam,
talán ahogy
automatizálódik a világ,
a szavak is úgy
válnak automatikussá,
mintha nem lenne
valódi értelmük,
csak a felszínen
látható külalakjuk,
az ember úgy
használja őket,
mint azt, hogy „jó
napot”,
venni komolyan,
azt hinni, hogy a
szavak
valódi kívánságot
takarnak,
eszébe kinek jutna…
de ilyen lett talán
a hálás vagyok is,
(mikor az ember
csöppet sem érez hálát)
a dicséret, hogy
„szép vagy”
mikor a bókoló nem
látja a másikat szépnek,
vagy amikor azt
mondja valaki: szeretlek,
mikor eszébe sincs
szeretni…
de valójában talán
nem is hazugság,
se a jó napot, se a
szép vagy, se a szeretlek,
csak felszín, aminek
mély értelme nincsen,
és talán ez nem is
akkora baj,
míg a szokást valaki
tudatlan naivnak
eszébe nem jut venni
személyre szólónak…
hogy sokszor hangzik
el a szó,
hogy nem maradt
ünnepi,
attól még nem lesz a
szeretet kevesebb,
mint ahogy a művirág
se csökkenti
a valódi virág
mennyiségét,
se az értékét,
a baj csak a szó
elcséplésével van,
de hát az csak egy
szó,
felismerni az igazi
virágot,
az igazi szeretetet
a benne lévő életről.
2011. október 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése