Megírni a regényt ...
Tudod arra gondoltam,
hogy vajon az ember
életében
fontos-e minden,
vagy olyan,
mint amikor valaki
elkezd írni,
válogatás nélkül
papírra vetni
mindent a világból,
amit tapasztal,
jót és rosszat,
fontosat, és kevésbé
azt,
hosszúra nyúlhat az a
regény,
amit az ember az
idejére ír,
feljegyez mindent
lépésről lépésre,
végül
áttekinthetetlen lesz az egész,
a legtöbb veszendőbe
vész,
a lényeg,
a feljegyzések közül
a legfontosabb,
útközben alig
látható,
közelről
áttekinthetetlen,
mintha az ember élete
egy üres,
olcsó kis regény
volna,
de talán a végén,
a visszatekintésnél
már csak az látható,
ami a mag,
az egésznek a váza
marad csak,
körítés nélkül
pár oldalon elférő
sűrítmény,
amibe az üresjárat
nem fér,
ott csak a
legfontosabbak láthatók,
ott dől el,
hogy ami az életben a
legfontosabb,
szívet melengető,
vagy rémisztően
ijesztő,
hogy az ember
kiradírozná,
vagy szívesen kezdené
újra
a regényt megírni,
az üresjáratot
kitörülni,
a lényeget, a
vázlatot bővíteni.
2010. 05. 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése