Búcsút intesz ...
Elcsendesült vihar
után szitáló eső öntözi a földet.
Ablakomon át figyelem
a cseppek útját.
A kert is könnyezik.
Virágok, fák, a
kiszikkadt Föld isszák az éltető vizet.
A madarak vidáman
dalolnak az esőnek.
A felhők tovább
vándorolnak és visszatükröződnek a tó vizében,
a folyó hullámain.
Minden cseppben
emlékek idéződnek fel.
Őrizzük szívünkben.
Rózsaszirmokon gyöngyszemekként
csillognak az esőcseppek.
Megáll az idő, a
csepegő eresz alatt,
melankolikus hangulat
az eső sűrű függönye mögött.
Fantasztikus illat
lebeg körülöttünk, a vízzel átitatott föld illata.
Ott állsz az esőben –
az emlékeimben – búcsút intesz
és távolodsz az eső
sűrű függönyén keresztül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése