Távolba vész …
Fáradt, sebzett
vagyok,
Életem lassan
távolodik.
Egyedül, magányosan
járok,
Örömpillanataim
eltűnnek.
Emlékeim szívembe
marnak,
Rózsáim csendben
elhervadnak.
Te más vizeken
evezel,
Kezed számomra
elérhetetlen.
Börtönbe zártad
lelked,
Föld és ég magához
ölel.
Távolba vész minden
szó,
Ránk boruló örök
takaró.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése