A világ tele van hamissággal

A világ tele van hamissággal

Tudod, arra gondoltam,

hogy a világ tele van hamissággal,

ami nem mindig szándékos,

nem mindig rosszindulatú,

csak mert valódiból kevés van,

csak mert a valódi időigényes,

s mert az ember azt hiszi, kevés az ideje,

kitalál magának az igazihoz hasonlót,

és a legrosszabb benne,

hogy elhiszi a másolatról,
a maga készítette másolatról,

hogy a teremtettel egyenértékű ,

de mert meg se közelíti,

lassanként csalódik,

és a műanyag miatt
kiábrándul a kincset érőből,

mert az olyan kevés,
mert nem ismeri,

nem tud különbséget tenni,

csak érzi,
hogy ami van, abból hiányzik valami,

a minőséget mennyiséggel pótolja,

a mélybe húzó hamisat habzsolja,

amiből az igazi magasra emelne,

de mert nem találkozott vele,

mert nem tapintotta, nem ízlelte,

nem érezte különleges zamatát,

nem ismeri fel a különbséget
a csinált,

és az ilyen lett,

mert a talaj, mert a napsugár,

mert az eső ilyennek teremtette,

az ember csak bábáskodott felette,

rengeteg hamis gondolatból,

rengeteg hamis szó jön a világra,

vagyis nem is jó így,

hiszen a hamis bor se szőlőből születik,

a hamisság az emberiséget betegíti,

mint a bor,

aminek köze sincs a valódihoz,

a sok hamis között ott van a legtöbbet ártó,

az ember lelkét megtámadó,

a hamis érzés,

a hamis szerelem,

amit habzsol a becsapott, a tudatlan ember,

jól mégsem lakik tőle,

csak hamis szárnyai lesznek,

amivel repülni nem,

csak elrugaszkodni és lezuhanni lehet,

részeg lesz az ember a hamis szerelemtől,

de jön a szenvedéssel teli kijózanodás,

és másnap az újabb részegség,

mert a hamis érzés csak olyan,

mint a kannás bor,

egyik részegségből a másikba menekül,

a körforgásban eszébe se jut,

hogy minden bajának az okozója,

hogy a talaj, a napsugár, az eső

hiányzik abból,

amit nyakra-főre elfogyaszt

az nem a valódi,

és tőle az élete is hamis.

2009. 03. 30.