Kialszik szemünkben a
fény ...
Az ég azúrkéken
ragyog,
illatokat sodor a
tavaszi szél (játékos)
a patakparti nádasok
felől
a horizont kárpitja
sejtelmes,
a felhőfodrok
összeölelkeznek,
a természet neszei
zizzennek,
a Szép, s a Remény
éltet,
szívünk, lelkünk
reszket.
Átölel bennünket a
szeretet
Szavaink áldással
telve.
Angyalsereg vigyázza
léptünk.
Fátyolt borít ránk az
emlék,
bennünk a fájdalom
röppen szét
a felhők mögött a Nap
ragyog,
de a szél minden
reményt elsodor.
Kialszik szemünkben a
fény ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése