„Szerelmem!”
- Járt és járatlan
utak
Itt őrlődök egyedül …
minden nap Téged
várlak, minden éjjel úgy alszom el,
hogy érezlek magam
mellett.
Érzem ölelésed,
tested forróságát – ahogy hozzám bújsz.
Szerelmesen és
összefonódva alszunk el.
Ezer évig mehetnék,
járt és járatlan utakon,
akkor se feledném,
amit már megtaláltam.
Megtaláltalak Téged
és nem akarlak elveszíteni.
A semmi közepén
remegett lelkem, amikor találkoztunk.
Mégis, amikor
karjaidban fekszem és simogatsz,
nem akarok mást, csak
lenni!”
„Nem tudom mi ez, de
jó nagyon””
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése