Ha az élet elég hosszú
Tudod arra gondoltam,
ha az élet elég
hosszú ahhoz,
hogy legyen idő rá,
alatta
(nyomása alatt)
tanulni lehet
nagyon sok mindent,
a történések sokasága
segít a
tájékozódásban,
sok öröm és fájdalom
vezethet
a világ, az ember megismeréséhez…
dolgok,
amik egytől egyig
mind nagyon fontosak,
az éleslátásban
segítenek,
s ha a számok
arányait vesszük,
talán több a rossz,
mint a jó benne,
csak azokat véve
figyelembe
az élet nem
rózsakert…
de ha az ember
visszatekint
élete domborzati
térképére,
azt láthatja,
hogy a sok nagyon
fontos,
már-már hatalmas
hegynek hitt dolog
csak hegynek sem
nevezhető
alig dombocska,
jelentéktelen
a szeretet kiemelkedő
hegycsúcsaihoz
képest...
de talán mégis
szükséges,
mint a fény mellé a
sötét,
hogy az ember
észrevegye
a szeretet
emberfeletti
hatalmasságát,
istent voltát:
hogy mennyi
felesleges
fájdalom érte az
életben,
mert messziről nézve
minden
fájdalom,
amit szeretetlenség
okoz
eltörpül a szeretet
égig érő csúcsa
mellett.
2012. július 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése