Szívembe estél
csendesen
Ki tudja meddig tart
még
ez az áldott
napsütés.
Álmaim nélkül élek,
ölelnélek,
érintenélek.
Szívembe estél
csendesen,
álmok lettünk a
szélben.
Szemed gyöngyei
hullnak az égen
Simogasd még a lelkem
Szemembe nézz, s
ölelj még:
lágyan simítson a
fény!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése