A szeretet többféle
Tudod arra gondoltam,
talán szeretet
többféle
nincs is,
az isteni mindegyik,
(a többi hamis)
legfeljebb csak a
ruha más,
a lehetőség többféle:
az egyikre illik az
anyai,
akkor, ha a másikban
nem csak a sajátot,
az önmagából kiszakadt
részt,
az
elvehetetlent szereti:
de szereti önmagáért,
a maga valójában
rendíthetetlen,
s ha egyszer lenne
idegen,
akkor is szeretné…
a kapcsok,
mint a
kiindulópontok:
hogy az ember
általuk,
szeretni könnyebben
tanuljon,
kapocs,
amelyik a szeretetet
felébreszteni segíti,
nélküle
sokkal nehezebb
indulni a semmiből:
igaz szeretettel
megszeretni
akár egy idegent…
szeretni tanul az
ember,
s ha eljut a csúcsig,
akkor már veszély
nincsen,
elveszíthetetlen,
ha a forma változik
is,
mit sem számít:
az igazi szeretet
nem változik akkor
se,
ha kiderül mégis,
minden más
kapocs
tévedés volt,
az ember mégse zuhan,
tartja a szeretet
magasan,
szárnyait nem töri
akkor sem...
akkor az valami más,
ha nincs mindennek
ellenére,
ha elpusztul a hosszú
úton…
igaz talán
mindenféle
szeretetre,
s ettől egyforma,
ettől a hatalmas
életösztöntől…
ha múlik a szeretet,
ha a vihart nem állja
ki,
ha a másikban
csak önmagát szereti:
akkor az az érzés
hamis,
legyen az anyai,
vagy szerelem akár…
ha láthatatlan fonala
nem elég erős,
ha nem működik
szoros bilincsként,
ha van nála fontosabb,
akkor csak önzés,
nem igaz
szeretet.
2012. július 02.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése