Ha a lélek jól tartott
Tudod arra gondoltam,
ha az ember megéhezik
bármennyire is,
ha van mivel:
hamar jól lakik,
hogy újra kezdődjön
a körforgás elölről…
így van ez a
gyomorral,
és így a feneketlen
vággyal,
alig hogy megtelik,
éhezni kezd megint,
s ha nincsen jól
tartva,
ha valaki éhezik
hosszan,
vele megtörténhet
minden,
az éhező gátlástalan,
korlátot nem ismer:
hajtja a nagy úr,
a kielégítetlen
éhség…
s talán a lélek is,
ha jól nincsen
tartva,
éhezik,
sorvadozik,
ha csak
időnként
a szeretet abroszáról,
mint a kivert
kutyának,
neki is csak a
morzsa,
vagy még annyi se
jut...
rajta semmi pótszer
nem segít,
éhezve talán olyan,
mint a kishajó
a hullámzó
tengeren...
de ha egyszer
eljut a szeretet
forrásához,
többé a hullámok nem
dobálják,
ellenáll mindenféle
szélnek:
a szeretet
olyan különleges
étek,
ha a lélek
azzal jól van tartva,
többé nem éhezik
soha,
s ha ő célban van,
ha elérkezett a
vágyához,
jobban érzi magát
az ember,
mert ha gyenge,
esendő is a test,
segíti az erős lélek.
2012. június 25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése