2018. szeptember 21., péntek

Csak kérni ...


Csak kérni ...

Tudod arra gondoltam,
az ember talán sokáig hiszi,
hogy csak kell kérni,
és megkap az égiektől mindent,
de egy idő után a tapasztalat
sokszor vele azt mondatja,
hogy ha ez így igaz,
akkor igaz egy másik világra,
vagy ha itt a földön is,
akkor  másra,
hiszen az ő kérése
megnyugtató választ
ritkán talál…
mint aki csalódik a kérés erejében,
lassanként le is szokik róla,
nem kér már,
semmit senkitől nem vár,
nem is háborog, mint aki tudja,
semmi nem jár,
csak minden kapható csupán…
aki nem vár semmit,
annak különleges ajándék
a legkisebb zöld is,
mint a börtöne ablakából bámészkodó rabnak,
nem kér és nem vár, de elcsodálkozik,
hogy mennyi mindent ad az élet annak is,
aki már nem vár semmit…
 akkor a rab, az ember,
aki már semmire se számít,
hálával lesz tele a legkisebbért,
s talán a hála olyan dolog,
aminek ellenállni
nem tud senki,
még maga a természet sem:
háláért cserébe
kérés nélkül is ontja szebbnél szebb,
különlegesnél különlegesebb ajándékait
annak, aki már nem vár semmit.

2012. június 26.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése