Imbolygó fények ...
Fáradtan térek
nyugovóra,
fájdalommal tele a
lelkem
visszatekintek
életemre,
belelapozok az
emlékekbe
átölelnek a volt
pillanatok
ítélkezem sorsom
felett,
a sötétből felragyog
szemed
tekinteted rám emeled,
tehozzád száll
sóhajom,
éjenként rólad
álmodom
imbolygó fények
intenek,
pilláimra árnyat
terítenek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése