Aki marad ...
Tudod arra gondoltam,
hogy a Földön sok
az emészthetetlen dolog,
olyan is, ami nem a gyomrát,
de nyomasztja az ember lelkét...
hogy mellőle az út során
szerettei tűnnek el,
azt bizony élve átvészelni nehéz,
fájdalmas, de az élet rendje az,
hogy a szülők elmaradnak,
a gyerekek nélkülük folytatják az utat...
a legfontosabb, hogy aki marad, tudja,
hogy adós nem maradt,
szeretetért adott szeretetet,
fáradságért fáradságot,
mert tovább az út talán
sokkal nehezebb,
ha idő híján
adós marad valaki
különösen a szeretettel,
ha többé nincs lehetőség visszaadni:
az élet rendje az, hogy megy a szülő
a gyerek pedig marad,
de gyereket elveszíteni, mint a kő,
emészthetetlen,
az a fájdalom embertelen...
de talán, talán,
ha az ember észre se veszi,
mégis történik valami jó is,
talán, az elveszített
valóban jobb helyen van,
talán a fájdalom által
szerencsés esetben
jobb ember lesz, aki itt marad:
talán, talán...
hogy a Földön sok
az emészthetetlen dolog,
olyan is, ami nem a gyomrát,
de nyomasztja az ember lelkét...
hogy mellőle az út során
szerettei tűnnek el,
azt bizony élve átvészelni nehéz,
fájdalmas, de az élet rendje az,
hogy a szülők elmaradnak,
a gyerekek nélkülük folytatják az utat...
a legfontosabb, hogy aki marad, tudja,
hogy adós nem maradt,
szeretetért adott szeretetet,
fáradságért fáradságot,
mert tovább az út talán
sokkal nehezebb,
ha idő híján
adós marad valaki
különösen a szeretettel,
ha többé nincs lehetőség visszaadni:
az élet rendje az, hogy megy a szülő
a gyerek pedig marad,
de gyereket elveszíteni, mint a kő,
emészthetetlen,
az a fájdalom embertelen...
de talán, talán,
ha az ember észre se veszi,
mégis történik valami jó is,
talán, az elveszített
valóban jobb helyen van,
talán a fájdalom által
szerencsés esetben
jobb ember lesz, aki itt marad:
talán, talán...
2014. július 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése