Virrasztóan lelkemben
...
Csend van. Tele
nyugtalan homállyal. A pislogó gyertya fényénél megnyúlnak az árnyak. Az ablak
mögött lengedeznek a faágak. A Hold szórja ezüst fényét. Kíváncsian kukucskál
az ablakon. Mosolyra húzza száját, de semmit sem lát, csak az alvók álmát
simogathatja fényével. A csillagok mécsesekként sziporkáznak. Oly közel vannak,
hogy szinte elérhetőek, ha kinyújtjuk kezünket. A horizonton fel-felvillanó
fények játszanak. Az éjszakában lenge szellő motoz. Tücsökszerenád, mámoros hársfaillat
áramlik a langyos légben. Az éjszaka rejtelmei lelkemre kúsznak. Velem vagy,
virrasztóan lelkemben. Szemed ragyogó fénye és mosolyod előttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése