2014. június 25., szerda

Embernek ember ...



Embernek ember ...

Tudod arra gondoltam,
ha egy madár
a kertembe száll,
az még attól
nem lesz a tulajdonom,
és a fa se, ha erdőt kerítek:
de, ha magot ültetek,
ha a fát életre segítem,
ápolom, gondozom,
a kártevőktől megvédem,
ha minden jóval táplálom,
akkor mondhatom, hogy sajátom,
ha rajtam áll, vagy bukik a léte...
embernek ember
nem lehet sajátja,
talán magáénak a másikat
valaki csak akkor érezheti.
ha megadja neki
a legfontosabbat,
az élet valódi értelmét,
ha minden erejével azon van,
hogy az a kút
ki ne fogyjon soha,
ha az számára
mindennél fontosabb,
ha az ő örōme, az ő bánata
az is a sajátja.

2014. június 13.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése