A szeretet, a szerelem égig emel

A szeretet, a szerelem égig emel

Milyen különös érzés. Hogy milyen óriási erő is a szeretet. Mi minden lakozik bennünk. Magunknak milyen falakat emelünk, milyen gátakat teremtünk és mikor ránk talál a szeretet és a szerelem. Milyen nagy lesz a világ, hogy kitágul számunkra. Észrevesszük az apró kis csodákat. Biztosan sok embernek ez butaság, de minden úgy megváltozik. Ha valahol mélyen élsz, egy olyan helyen, ahol csak sötétség van, de ha szeretnek, - ha szeretsz és szeretve vagy, ez a szeretet az égig emel, a csillagokba, a végtelenbe. Megszépíti a sok csúfságot is és ha néha szomorú is vagy, hamar kisüt újra rád a Nap, ragyognak a szivárvány színei, gyönyörűséget látsz a zord viharban is, a felhőkben – és a szeretetért, vagy talán miatta megkedveled a szelet és minden fűszálban megtalálod a szépet. Még a kóróban is találsz valami vonzót.

„Nem voltál velem,

pedig olyan szépen jött az este:

szelíden mint a szerelem.”