Mosolyogva, vagy
könnyet ejtve
Susog a szélben a
tuja,
emlékdallamokat zeng
Lelkünk visszhangokat
suttog a bús
szívekből
A lombok közt
meséket,
a viharban jajokat
kesereg
Mi is sodródunk az
idővel,
elhalunk, mint a fák
levele
Az emlékekkel élünk
tovább
mosolyogva, vagy
könnyet ejtve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése