Vigyázom az álmot …
Sorsommal
megbékéltem.
Elcsendesedve járom
utamat és a fények csak árnyakat adnak.
Körülölel a végtelen
távol
Lelkem éhezik és néha
félek.
Bennem él minden
pillanat.
Veled vagyok, de már nélküled.
Karjába vesz az álom,
lehajol hozzám, és elringat.
Míg a csend lelkembe
költözik és elpihen
Vigyázom az álmot, az
örök emlékeimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése