Reszkető fények ...
Szomorú az égbolt,
a felhők könnyei
folynak
Sír a szél a mezőn
át,
bús, őszi dalt
trombitál
Vadul rohan a
vizeken,
sárgult leveleket
sodor,
recseg, ropog az
avaron,
fütyülve tépi az
ágakat, a
vitorlaként szálló
felleget
Mélabús, mogorva az
égbolt
sötét az est, halott
a táj,
fáradtan kúsznak az
árnyak,
homályos ablakok
mögött
sápadó fények
reszketnek,
titokzatos hangok
suttognak,
a csöndben imákat
mormolnak
lelkek reszkető
csendjébe,
elveszett múltak
emlékében,
a lobogó gyertyák
fényében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése