A szerelem - költészet ...
A szerelmet hűen megénekelni
a legszebb költészet,
a legszárnyalóbb muzsika,
és a legtitokzatosabb festmény.
De van valami a szerelemben,
amiről soha, senki nem tudott
méltóképp beszélni,
van valami,
amiről beszélni sem szabad,
mert a nincs rá szó,
mert amik vannak,
azok besározzák.
Mikor két ember
szárnyak nélkül együtt repül,
akkor el kell hallgatni a költészetnek,
arról nem mesélhetnek a képek,
akkor bezáródnak az ajtók,
az már csak két emberé,
a férfié, és a nőé …
Szavakkal, kívülálló
szemekkel
Csak bemocskolni
lehet,
Letörni szárnyait.
Beszélni róla olyan,
Mint kocsmák
alkoholgőzös termeibe
vinni,
a legszebb,
legféltettebb
legszentebb
dolgainkat.
A világ
legtermészetesebb csodája
mesterkélt,
szégyellnivaló
rútsággá válik.
Akkor az emberből,
a szerelemből,
A szárnyalásra
születettből,
sóhaj szárnyán szálló
madár helyett,
Védtelen,
könnyen eltaposható,
sárban fetrengő
csúszó-mászó lesz.
Nem a béka válik
királyfivá,
hanem a királyfi csúf
békává.
/2005/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése