Álomba szőtten ...
Suttog a csend
az álomba szőtt
éjszakában,
feloldva az arany
rojtú,
ölelő emlékeket
Téged viszlek tova,
magamba zárva örökre,
a szemünkbe
csendesedő
fájdalmat eltemetve,
a csöndes
éjszakákban,
lágy érintéssel
szívemben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése