2015. szeptember 16., szerda

Szeretni az Életet ...



Szeretni az Életet ...

Tudod arra gondoltam,
hogy sok ember
talán azért boldogtalan,
mert a hála nem barátja,
talán, mert aki hálás,
az elismeri azt,
hogy amit kapott
nem szerezte üzleti úton,
nem is dolgozott meg érte,
csak úgy, érdemtelen kapta:
hogy érdemtelen,
nehéz azt bevallani ...
az ember keresi az indokot,
hogy miért is jár az neki,
végül minden a jogos tulajdona,
a hála pedig nem jön a világra:
pedig talán a hála
a lehető legfőbb jó,
ha nem is annak, aki kapja,
de akiben a csodás érzés születik,
mert ő a szeretetnek,
és a földön túli boldogságnak
az egyik édes szülője,
amire az ember mégis homokot dob,
még mielőtt az rámosolyogna...
pedig megérdemelné oly sok minden,
minden, ami természetes,
hiszen az maga a csoda,
az mind ajándék,
ami érdemes lenne a hálára:
okot ad rá minden ébredés,
az új nap, amelyik tele van
új hálára való lehetőséggel,
vele újabb szeretet születésére:
ha embernek nem is lehet mindig,
de lehet hálásnak lenni
a titokzatos egészért,
és szeretni tiszta szívvel
az önzetlen adakozót,
az Életet.

2015. szeptember 08.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése