Szerelmetes szeptember

 Szerelmetes szeptember

https://www.youtube.com/watch?v=o5RnfiX-sts

Vágyik az ember a szerelemre,
mikor az sokszor kibabrál vele,
de, amikor nincs,
szívből hiszi mégis,
hogy jobb vele, mint nélküle...
pedig ő kíméletlen elrabolja
az ember józan látását,
persze igazságosan,
mert teszi vakká
a bölcset és a bolondot is...
s, ha az ember balgán,
szerelmetes kedvesének
a csalfa nyarat választja,
őt az oly sokszor becsapja,
ígér a kezdetekben
minden szépet és jót,
s hoz helyette
kibírhatatlan forróságot,
vihart,
s mérhetetlen pusztulást...
de vele elég egy pár nap
felhőtlen boldogság,
ami elfelejteti a sok rosszat,
amit kímélet nélkül adott,
s, ha egyszer elutazik
szó nélkül messzire,
(igaz, nem szól,
de oly sok utaló jel volt)
az ő szerelmese
alig várja azt a pillanatot,
hiába vigasztalja az ősz szelíden,
amikor ígérgetve szépet és jót
visszatér,
(elhagyva sokakat,
akik epekednek utána)
hogy aztán szeptemberben
csak elmenjen újra,
nem törődve cseppet sem
az utána sóvárgóval,
a szerelmetes emberrel.

2015. augusztus 31.