Árnyékká válva ...
Nehéz léptekkel
haladsz sorsod útján,
fény és árnyék kíséri
múló életedet,
dallamokat pendít a
múlt húrjain,
hömpölygő lelkek
ragyognak, fénylenek
Homályban álmodom
lebegő arcodat,
arany csillagok
szikráznak szemedből,
bársonyos mosolyod a
végtelenben
rajzolják szívembe
fájó emlékedet
Már megnyugvással
hunyom le szemem,
válok árnyékká az
örök időben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése