A természet játékai
A szél gyűrűket
rajzol a víz felszínére.
Fények játszanak a
hullámokkal. Titkok lebegnek felettünk.
A mezőn szélroham
söpör végig, kísértetekként söpörve a rétet.
Bukdácsol a kertben,
a bokrok között.
Felhőket sodor a
horizonton. Kisöpri a ködöt, frissíti a levegőt.
Tavaszt hoz – a
nyughatatlan szél.
A tavaszi szél
fodrozza a Tisza vizét, vízgyűrűkkel játszadozik.
A Nap melege lágyan
omlik habjaiba, zöld-aranyosan ringatózva.
A partmenti fák
titkokat súgnak a magányos Tiszáról.
A holdfény játszik
selyem ruhájában, tűnő Hold, ébredő sugarak.
Ők egymást átölelve
álltak az éjszakában, haja a holdfényben ragyogott,
szeme a távoli
csillagokat kémlelte könnyesen.
Holdfényes hajnal –
magánya tavában, sejtelmes holdfény játéka ajkán.
A hold táncol a vízen,
- szeme csillog a holdfényben,
tűz lobog
tekintetében, amikor megérintik egymást.
Öröm költözik
szívébe, holdfényes esti séták.
Feledni a holdfényes
éjszakákat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése