Köd-könnyek ...
A búcsúzó nyár után
Az ősz zizegő csöndje.
Harmatgyöngyös
reggelek,
Köd-könnyek
szivárognak,
Torzonborz fellegek
szállnak
Az azúrkék égi
óceánban.
Mint pók, hálót sző
az este,
A Hold hamiskás
mosolya,
A végtelenben suhanó
lelkek,
A szívem bánatos
dobbanása.
Árnyak borongós
álmaimban,
Lemondó, halk
sóhajomban.
Az ébredő hajnal
viola színei,
Az élet reményteli ösvényein.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése