Csitáry-Hock Tamás
Van egy álom …
Az álom, amelyben egy
gyönyörűséges Angyal látogat meg. Szíved Angyala. Leül melléd, látod szépséges
arcát, belenézel erőt adó szemeibe, és hallod a világ legszebb zenéjét, a
hangját. Beszél hozzád, és te el sem tudod hinni, hogy ez valóság. Hisz’ oly
régóta vágytál erre. És most nem tudod elhinni. Pedig itt ül melletted. Néhány
pillanatig. Csodálatos pillanatok. De történik valami. Nem tudod, miért, nem
tudod, milyen erő hatására, de indulnod kell. Nem akarsz, de menned kell.
Elindulsz… és ő veled tart. Veled, míg elérkeztek egy kapuhoz. Megálltok. Ő
gyengéden átölel, és elköszön. Te maradnál, de nem maradhatsz. Ő jönne, de nem
jöhet. Az álom és valóság kapujában el kell válnotok. Neki maradnia kell.
Álmaidban. Neked menned kell. A valóságba. De egy napon minden más lesz. Egy
napon a kapu ledől. Egy napon már nem lesz álom, csak valóság. Egy napon az
álom és a valóság egy lesz. Eggyé válik. Benne.
Szíved Angyalában.
Szíved Angyalában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése