2015. február 3., kedd

Testet, lelket tápláló ...



Testet, lelket tápláló ...

Tudod arra gondoltam,
hogy az életnek az illat, az íz,
és nagyon fontos része a látvány is,
de ezek csak hamar tűnő előjátékok,
a meghatározó, a lényeg utánuk érkezik...
az illat, a külcsín,
kedvet csinálnak az étkezéshez,
hogy bekerülve aztán
a halálukat okozó őrlőgépbe
a helyet átadják
az ízlelőbimbók pillanatnyi örömének,
hogy majd eltűnjön az is...
de akkor következik,
amiért az egész történik,,
amivel az ember a szépet látva,
az illatot, ízt élvezve
nem törődik sokat,
azzal, hogy beépülve
milyen a hatása
az ételnek a fogyasztójára,
hogy építi magasra,
vagy esetleg földig rombolja...
haszon... az ember
mindentől azt reméli,
de láttán a külcsínt
arról is elfelejtkezik,
pedig a szépet az idő vasfoga
felismerhetetlenné őrli gyorsan,
az egészből nem marad más,
mint, ami a lényeg,
a fogyasztóra gyakorolt hatás,
ami lehet haszon, vagy ráfizetés:
hatás, ami megmarad hosszan,
ami lehet mérgező,
mélyrehúzó, vagy felemelő,
testet, lelket tápláló,

2015. január 31.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése