„Szeles” gondolatok
Nappal és éjszaka
váltakozik, felhőtlen, derűs – vagy felhős, szürke égbolt alatt.
Múlt és a ma –
mindent eltakar az idő, az árnyvilág ölén.
Vad szél sodor
mindent, zordon rengeti az ablakokat, tépdesi a kopasz ágakat.
Az álmos, álmokkal
terhes éj elszáll, késve hull a hajnali fény,
s most kitágult, kék
óceánként borítja be az égi végtelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése