2015. július 8., szerda

A Tiszánál ...



A Tiszánál …




Mióta a közelben lakom, azóta sokszor járok ezeken a tájakon, a Tiszánál..  Szeretem bokrait, cserjéit, -  csalogat a víz magához.. Csónakok sora van végig kikötve, lejjebb egy hajó ring a vízen .. Elnézem a csónakázókat, ahogy az evezők szelik a vizet …Csalogat jó szagával a víz magához. Ma is ide hozott utam.. A víz szikrázóan, mint százezer apró kristály – töri meg a nap sugarait .. Egy összerakós gyerekjátékként ível át rajta a híd ..Vasárnap van .. Azt hiszem, főleg a napnak tulajdonítható, hogy ünnepibb minden, mint más napokon ..Letelepedtem a Tisza parton ..  Leterítettem  plédemet a fűbe.. Már jó ideje fekszem itt, fejem felett az ágakat figyelve, a parton sorakozó szebbnél – szebb nyaralókat, - ezt a kellemes – nyüzsgő életet.. Nézem a csónakázókat, ahogy az evezősök szelik a vizet.. A fák sátorkoronái beborítják a partot .. Mennyire szeretem a  víz friss illatát, mikor a szellő felém hozza , a folyó felől .. Főleg eső után olyan finom .. Láttam már, mikor a hullámok vadul tajtékoztak, - láttam sokszor és mindig megnyugtatott simasága.. Még nemrég  milyen sokszor sétáltam  partján, vagy álltam a folyó felett átívelő híd lábánál  álmodozva .. Igaz, láttam piszkosan, csúnyán, de az is a Tisza volt .. Sokszor láttam, ahogy hömpölyög vize .. Láttam, amikor szürke, csúnya ködbe burkolózott .. Más a víz színe nappal, a lemenő nap fényében, és éjszaka .. Mikor idejöttem, gyönyörűen sütött a nap, ragyogott a vízben, visszatükrözve a sugarakat ..De mikor eljön az este, és a csillagok ezrei feljönnek az égre, a vízben te is láthatod fényüket .. Gyönyörű, titkos, sejtelmes világ .. Sokszor élet és halál ura ..Miért vonz ennyire ez a táj? .. Talán a víz miatt? – mint a tavam? – Vagy pontosan emiatt a sejtelmes világ miatt? .. Itt vagyok újra – igen .. Fekszem, - figyelve a fák leveleit, - a vadrózsabokrot, - a vizet, - a horgászokat, - a csónakokat ..
Figyelem a fákat..  Fent, az összeborult ágakon éneküket zengő madarakat .. Fölém borulnak az ágak, árnyat adóan a tűző napsugarak ellen ..És hallgatva a Tisza morajló hangját, nézve a vizet, ahogy a szellő lágyan fodrozza ..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése