Kihunyó csillagfény
Kihunyó
csillagfények,
az égi óceánba süllyedve,
az árnyak osonó csendjében
Arany gondolatok az álmokban,
emlékezet a Hold ölelésében
Az elköszönő éjszakai homály,
a hajnallal megnyíló égbolt,
a Nap kitáguló arany szeme,
harmattól ittas mezők, kertek,
égi húrokon zengő madárének
Felcsendül a világ hangja,
fellebbenő titkok fátyla
Ahol nemrég a csend pihent,
a távoli fény ma is útra kel
az égi óceánba süllyedve,
az árnyak osonó csendjében
Arany gondolatok az álmokban,
emlékezet a Hold ölelésében
Az elköszönő éjszakai homály,
a hajnallal megnyíló égbolt,
a Nap kitáguló arany szeme,
harmattól ittas mezők, kertek,
égi húrokon zengő madárének
Felcsendül a világ hangja,
fellebbenő titkok fátyla
Ahol nemrég a csend pihent,
a távoli fény ma is útra kel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése