Sok a pótcselekvés
Tudod arra gondoltam,
valamit nagyon
rosszul csinálunk,
talán egészen mást
kellene tennie,
ha dolga van,
biztos más a dolga az
embernek,
talán a cselekedetek
tévesek,
mik oly nagyon
fontosak tűnnek,
csupán hiánypótlásra szolgálnak,
érzi az ember, hogy
valami nincs,
aminek kellene lenni,
de mert nem tudja,
hogy mi,
mindenfélével
próbálkozik,
egy életen keresztül
húzza az igát,
vagy épp éjt nappallá
téve szórakozik,
de bármit tesz is,
bármit cselekszik,
magát igazán nem találja,
mint egy rosszul
megépített ház,
ahol semminek nincs
meg a helye,
sok a pótcselekvés,
és kevés a helyén
lévő, előre vivő,
kevés az olyan élet,
amiben mindenből
annyi van éppen,
amennyi szükséges,
picivel se több,
picivel se kevesebb,
ha egy ilyen lakásba
az ember belép,
azt látja, nem
hivalkodó, nem szegényes,
egyszerűen csak van
otthona
az ott lakónak
nincsenek benne
túlzások,
egyszerűségében is
nagyszerű,
minden pont a helyén
van,
a belépő számára
rögtön látszik,
itt a szeretet
munkálkodik,
az ember titkon ilyen
után vágyik,
de mert az utat hozzá
nem ismeri,
útja közben folyton
eltéved,
gonosz manók rossz
irányba viszik,
szeretne, és mégse
így él,
talán, mert nincs
hozzá ízlése,
a lehetőségek közül
rosszul válogat,
mint egy hibásan
felépített épület,
olyan az élete,
amibe talán sok
pénzt, energiát öltek bele
feleslegesen, mert
mégis sivár lett,
pedig megtalálni
minden szerezhetőt,
de híján a
szeretetnek,
a saját helyét nem
találja az ember.
2009. október. 02.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése