Az élet vidám gyerekjáték
Tudod arra gondoltam,
míg az ember gyerek,
várja izgatottan,
hogy végre felnőtt
legyen,
és amikor eljut odáig
az idő vonatán,
a kötelességek
folyton forgó kerekébe kerül,
onnan, míg él, ki nem
szabadul,
nem igazán leányálom
felnőttnek lenni,
sok a kötelesség, a
fárasztó teher,
az egyiket épphogy
befejezi,
máris ott a
következő,
mire az ember
megöregszik,
elfárad nagyon,
közben alig van idő
örömre,
de talán, aki
tervezte,
másképp képzelte,
lehet, elromlott
valami a szerkezetben,
azért, hogy az élet
ilyen fárasztó,
talán kellene lenni
motorjának,
ami automatikusan
hajtaná,
mitől a kötelesség
nem robot,
hanem maga a
boldogság,
sokszor talán,
az a szeretet
hiányzik belőle,
amelyik láthatatlan
karjával megemeli,
a nehéz munkát is
könnyűvé teszi,
az élet, minden
nehézség ellenére
vidám gyerekjáték,
ha az irányítást a
kezébe ő veszi.
2010. okt. 01.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése