Az élet egy film

Az élet egy film

Tudod arra gondoltam, az élet,

mint ahogy a film, úgy pereg,

nem egy, egyszerre kettő is,

az egyik film a közönségé,

ha sikeres,
tömegeket megmozgat,

nézők jönnek, nézők mennek,

egy-két óra csak,

mit a filmre rászánnak,

legyen a film mozgalmas,

romantikus, vagy háborús,

nevettessen, vagy megsirasson,

lényeg, hogy sírva, vagy nevetve,

a közönség jól mulasson,

sokat gondolkodni rajta ne kelljen,

ez a film a testté,

róla szól, az ő története,

mik történnek meg vele,

a kapott élmény mulandó,

de sokszor kacagtató,

nem kell rá túlzottan figyelni,

egyértelmű minden,

a másik,

a másik film, a léleknek a mozija

nem közönségcsalogató,

sokan mondják rá, fárasztó,

hogy szörnyen unalmas,

csak egy művészfilm, legyintenek,

kevesen vesznek rá jegyet,

ez a film a figyelmet kívánja,

anélkül az egész érthetetlen,

nincs benne semmi harsány,

nem peregnek az események,

de ha időt áldoz valaki rá,

időt, és sok-sok figyelmet,

akkor kiderülhet róla,

olyan különleges élményt ad,

hogy egészen megdöbbentő,

kevesen vannak,

akik a lélek filmjére kíváncsiak,

pedig talán,
ha valaki figyelmet áldoz rá,

nagyobb élményt nyújt másnál,

de mert rá kevesen kíváncsiak,

sok jó film kerül közönség híján

nézetlen a dobozva zárva,

a rendező által is elfeledve.

2010. január. 09.