2016. február 2., kedd

A fénylő szeretet után ...



A fénylő szeretet után ...

Tudod arra gondoltam,
a világban sok minden van,
min az ember nem változtathat,
adott, hogy milyen az időjárás,
milyenek körülötte az emberek,
az sem a döntés kérdése,
ha a szakadékba vezet a következő lépés,
de ha utána mégis életben marad,
ha a rossz, az addig elképzelhetetlen
a nyakába szakad,
akkor az első, a váratlan sokk után,
(ami még nem mérlegelhető)
a következő pillanatban már eldöntheti,
élni akar, vagy önmagát élve eltemetni,
talán, hogy milyen az élet minősége,
az is a döntések eredménye,
nem a szegénység, és nem a gazdagság,
nem is az egészség, vagy a betegség,
hanem abból a nem várt helyzetből lefelé,
vagy fölfelé akar elindulni,
megadja magát kényére-kedvére a rossznak,
lefekszik aludni a fagyos hóba,
vagy magát megmakacsolva,
akár még a küszöbén a halálnak,
az életet választja,
talán kényelmesebb sokkal,
választani a megsemmisülést,
a halál alvás, az élet a küszködés,
a halál a megadás, az élet a harc,
a sokk után nem könnyű a felállás,
talán csak akkor,
ha az ember meglátja világítani
az érdemes élni ragyogó fényét,
ha, mint egy megszállott,
mint ki se hal, se lát,
elfelejtkezve a saját bajáról,
a port letörölve magáról,
megy az életbe vezető csillag,
a fénylő szeretet után.

2010. jan. 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése