2015. november 14., szombat

Letörölted könnyeimet ...



Letörölted könnyeimet...



Érző szíved az enyém volt
Segítő kezed letörölte könnyeimet
Rózsákat szórtál lábam elé

A szereteted fényt adott utamon
A bánat is messze elkerült
Lelkemen szárnyalva remény ült.

Az útnak egyszer vége szakad,
Ne félj, ha az idő végleg elsuhan
S az emlékezés ajtaján kopogtat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése