A fény a szeretetet
adja …
Tudod arra gondoltam,
hogy kezdetben,
(az a
legkülönlegesebb az egészben)
minden tiszta
ragyogóan,
de az idő folyamán
minden,
aminek van kezdete,
bepiszkolódik,
akarva, akaratlan...
de talán lemosható
minden kosz,
minden szennyes
makulátlanná
varázsolható,
ha új belőle már nem
is lesz,
de úgy a régi is
szerethető,
nem kell hozzá más,
mint az utána való
vágyakozás,
s vele az erős akarat
jön magától …
nem csak kívül,
a dolgok belül is
piszkolódnak,
a kosz beszivárog
mindenhova...
de hogy az akarat,
a tisztaság utáni
vágy meglegyen,
ahhoz látni kell,
a különbséget észre
kell venni,
hogy könnyebb még a
lélegzet is,
a léptek is
ruganyosabbak,
ha a rárakódott
felesleg
nem takar el mindent,
hogy látható,
észrevehető legyen,
ahhoz kell az igazi
fény,
a pislákoló gyertya
nem elég,
kell hozzá a ragyogó
szeretet,
ami tündöklésével
felébreszti a
tisztaság,
az ártatlanság után a
vágyat,
ha az megvan,
az akaratnak könnyű a
dolga,
akkor már a tisztaság
nem elérhetetlen
álom,
ha a világító fényt
adja hozzá az örök
szeretet.
2011. április 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése