Gyönyörű alkonyvilág
Az alkonyi nap vörös
brokátként teríti be a horizontot.
Gyöngyházfelhőkön át
világlik a lemenő nap
Pára, köd táncol a
hegy ormán, a völgyet alatta csend öleli.
Szerenádként dallamot
dúdol a susogó szél
Gyönyörű az alkonyvilág.
Hosszúra nőnek az
árnyak,
reszketnek a
kísérteties fények a feltámadó szélben
A madarak elültek,
dalaikkal elcsendesedtek
A felhőkből szitálva
– a fákon harmatcseppek ülnek.
Az alkonyi nap arany
sújtásokkal takarva, bíborfátylat terítve a horizontra.
Kicsalva a kis
csillagokat az égboltra, uralva őket a hold az égi kertben.
Leszáll az estében
egy tavaszi, enyhe, langyos éjszakai világ, mely csábít, csalogat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése