2018. november 10., szombat

Nem tudom ...


Nem tudom …

Sokat gondolkodtam rajta: nem tudom, mi célja van velem a sorsnak.
De mikor reggel kisüt a nap, vagy éppen esik az eső, - úgy érzem, újra csak élni kell..
Mikor este lefekszem, mindig hálát adok a sorsnak, hogy újra egy nap haladékot kaptam.
Hisz bármilyen fájdalmas is az élet csak szép.  
Mikor szép és jó történik az életemben,
mindig újra vágyom, újra reménykedek.
Ilyenkor úgy alszom el, hogy várom a holnapot, hátha újra elhoz Téged..
Elhoz, - ha nem is személyesen, de a hangoddal, - egy leveleddel, - amit csak nekem küldesz.. Igen, várom a holnapot, hogy Neked tudom nyújtani a szerelmemet, - hogy írhatok Neked,
hogy elmondhatom, mennyire örülök Neked, hogy megfoghatom a kezed, hogy átölelhetlek - mint régen ..
Mindenemet újra és újra Neked adhatom, mikor felém lépsz ..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése