Az igazság

Az igazság 

Tudod arra gondoltam,

az ember életében

az olyan igazság nagyon sok,
ami akkor nagyon fontos,

amiért harcolni is kész akár,

olyan igazság,

mire képes lenne rátenni az életét,

de ahogy az idő múlik ,

nem lesz más belőle,

csupán haszontalan hagymahéj,

ami csak látszólag felesleges,

a héjakat le lehet hántani,

és talán,

alattuk ott ragyog az egyetlen,

a valódi igazság,

mikor a hagyma nem növekszik már,

az ember rádöbben,

valójában semmi sem maradt fontos,

a valamikori nagyon lényegesből,

hitetlenkedve nézi,

nem érti,

miért gyűjtögetett belőle ennyit,

hogy nem látta annak idején,

talán,

mert túl közel volt hozzá,

talán,

mert rövidlátó szemmel nézte,

hogy ez bizony csak hagymahéj,

dobálja ki a felesleges héjakat,

(amik legfeljebb megfázásra,
vagy egyszer egy évben

a tojások festésére jók)

de ha szerencséje van,

a középen megtalálja,

a leges-legközepén megbújva

az egyetlen kendőzetlen igazságot,

a valódi szeretetet,

hogy így van ez,

valószínű,

az elszámolásnál,

a héjak húzogatásánál,

talán még senki se mondta

a száraz burokra,
hogy a lényeget megtalálta,

hogy igen, ez volt az-az igazság,

amiért érdemes volt itt lenni.

2009. szept. 24.