A kiszámíthatatlan világ
Tudod arra gondoltam,
a világ olyan
kiszámíthatatlan,
annyi benne a
kilátástalan sötét folt,
ha az ember
belegondol,
egy percre se lehet
nyugodt,
kiegyensúlyozott,
mi előtt van,
rá még mi várhat,
a rossz az embernek
nyomában jár,
senkit nem véd meg
ellene semmi,
előbb, vagy utóbb,
utol is éri,
talán azért oly
nyugtalan,
mert fél a holnaptól,
mégis, élnek a
világon sokan,
akik valamiért
elégedettek,
akiknek nyugodt az
álmuk,
pedig a veszély
fenyegeti őket is,
és mégse bolondok,
talán azt se tudják,
hogy kiváltságosok,
hogy miért azok…
olyan dolog lehet,
mint amikor tiszta a
lelkiismeret,
amikor tekintet
tekintetet nem kerül,
amikor a szem bátran,
egyenesen,
félelem nélkül néz a
szembe,
talán bennük nem
valami plusz van,
inkább csak a lelkük
könnyebb,
az életük nekik se
jobb,
de élhetőbb sokkal,
nyugodtan néznek
szembe a világgal,
mint akit belülről
semmi titkolnivaló
nem gyötör,
semmi,
miért szemlesütve
kellene járniuk,
nem ártottak a
világnak,
nem járultak a
rosszhoz akarattal,
nemtörődömséggel,
talán, ha a lelket
semmi nem háborgatja,
legyen a leselkedő
veszély bármekkora,
béke van, és
nyugalom, ott, ahol
az ember önmagával
nem harcol.
2010. szept. 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése