Szeretettel minden elérhető
Tudod arra gondoltam,
valóban,
minden viszonylagos a
világon,
ami jó néha,
jó, hogy lehet szép
mindenki,
de rossz,
hogy miatta folyton
megalkuszik,
és a viszonylagossal
megelégszik
az ember, a levegő, a
víz,
ha tiszta is, csak
ahhoz képest az,
és a szint mindig
lejjebb zuhan,
szennyezett a jó
levegő is,
a tisztának tűnő víz
se ragyogó,
a jóság is csak
viszonylag jóság,
a levegőről, a
vízről, a milyenségét
méréssel meg lehet
állapítani,
nem csak a puszta
benyomás számít,
de a jóságnak nincs
mértékegysége,
az
is csak viszonylagos,
a jó is csak
viszonylag jó,
a rossz is lehet jó
valahol,
lehet tiszta a
piszkos is,
minden viszonylagos,
az ember pedig
a könnyebb irányba
szeret menni,
sok rossz között
jó a kevésbé rossz,
fekete mellett a
szürke világos,
pedig talán a
jóságnak,
a valódinak,
lennie kellene pontos
méretének,
nem lehet
viszonylagos,
a valódi
ősidők óta nem
változott,
csúcsa az isteni
jóság,
ami lehetne cél is
akár,
ha az ember nem lenne
megalkuvó,
minden viszonylagos
ezen a világon,
ez sok minden alól
felmenti,
de a világot
mégiscsak fel kéne emelni,
erre csak a valódi
jóság lenne képes,
persze az sem
lehetetlen teljesen,
szeretettel sok
mindent elérhet az ember,
persze csak akkor,
ha a szeretet nem
viszonylagos.
2010. július 09.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése