A kötőanyag maga a szeretet
Tudod arra gondoltam,
akkor is,
ha az ember nem is
tud róla,
ha az iskolában nem
is tanulta soha ,
az első pillanattól
kezdve mégis,
ahogyan a tizenkét
kőműves,
aki a magas Déva
várát építette,
építkezik ő is,
és neki is úgy, mit
reggel felépít,
délre összeomlik,
amit este épít,
leomlik reggelre,
minden igyekezet
hiába,
kudarc és siker, öröm
és bánat,
szerencse, vagy balszerencse,
a legnagyobb
erőlködés is kárba,
az ember előre,
(felfelé)
nem halad egy centit
se,
még ha nem is veszi
észre,
még ha azt is
gondolja,
hogy sikeresen
emelkedik a létrán,
akkor is csak egy
helyben marad,
amit verejtékezve
felépít nappal,
keserűségére
összeomlik éjjel,
mindaddig,
míg az első szeretet
meg nem érkezik,
a falak meg,
sikeresen
csak akkor
maradhatnak,
ha az ember a
szeretetét,
(nem másét)
a sajátját építi
bele, ha fáj is,
ha szép lassan
belehal is,
az építkezés csak
akkor lehet eredményes,
ha benne a kötőanyag
maga a szeretet.
2010. július 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése