2014. május 31., szombat

Ringató szerelem



Ringató szerelem

Szárnyaló madarak énekét
Hozza felénk a tavaszi szél
Dúdolja nekünk a májust,
A virágszemű szerelem dalát
Szívünkben muzsika zendül
Égen és földön melódia kél
Lelkünkben virág hegedül
Messziről tücsökzene perceg
Arany csillagok szemedben
Elringat, átölel a szerelem

A világunk következményei



A világunk következményei 

Tudod arra gondoltam,
hogy ez a mi világunk
a következmények otthona,
mégha az ember sokszor
az ellenkezőjét hiszi is:
a következmény mindig
a tenni, vagy a nem tenni,
a jól vagy a rosszul keveréke...
ki a tisztaságot féltve őrzi,
annak könnyű dolga nincs,
azért mindig kell valamit tenni,
és aki nem tesz érte semmit,
az érzi magát jól a koszban is,
még meg se kell mozdulnia:
hogy mi mindennek van kitéve,
míg nincsen a baj ott,
a következményre nem gondol...
a békétlenség eredménye a háború,
de a béke nem pottyan az égből,
ha valaki arra vágyik, azért tenni,
harcolni kell az ő eszközeivel,
ahol a leggyengébb a fala,
ott kell legerősebben védeni:
nem egyszerű feladat,
de a háborúnál könnyebb sokkal...
az élet minden pillanata
következménye az előzőknek,
azért, hogy maradjon
egészséges, tiszta,
tenni kell folyton,
védeni körömszakadtáig
a kosz okozta betegségektől
akkor is, ha látszólag
könnyebb lenne máshogy:
mert biztos,
hogy a csaló látszat ellenére
nem marad el
semminek a következménye.

2014. május 22.

Májusi árvácskák

Májusi árvácskák

Szivárványos, bársonyos pillangók
libbennek a napsárga szirmokra.
Táncukban kecsesség, törékenység
Lélektáncuk a fények játéka
Szemem követi libegő életüket
A szeretet simogató ringatása
Szívem köré fájó, de melengető burkot von.

Vasárnap van. Ragyog a májusi nap. Sűrű lombkoronákon átragyog a sok-sok sugárszál, rácsókolva a fényt a fák alatt lévő virágokra.
A már elvirágzott fák szirmai hullanak.  A szellő felkapva lebegteti, mintha a pillangók szárnyacskáit libbentené, táncra csalogatva. Mindenfelől madarak pittyegése, vidám dala hallatszik.
A város főtere – a Szabadság tér. Itt üldögélek, mindent mélyen magamba zárva, figyelve. Szeretem ezt a teret, a körülölelő parkot. A szembeni református nagytemplomtól harangszó zeng. Az egész park – de maga a város is – tele van fákkal, bokrokkal, virágokkal. Kellemes illatár lengedez, hullámzik a levegőben. Árvácska ágyások különböző alakzatban, a lila, a  cirmos és napsárga színekben pompáznak. Méhek, darazsak sokasága zümmög a kelyheken. A tér közepén Kossuth Lajos szobra áll, külön bekerített, árvácskák szín kavalkádjával teleültetett kertben. Talán színük is, de csodálatos illatuk vonzza a darazsakat, a pillangókat. Elgondolkodva figyelem őket: szorgalmasan röppennek sziromról-sziromra, gyűjtve a nektárt - jól megférve egymással. A napsárga darazsak egybeolvadnak a virágokkal, vagy egy egészen más, különleges színfoltot adnak a szivárványos pillangók.
A város zaja elhalkul a szelíden szívemet érintő érzésekben. Fáradt lelkem megpihen ebben a nyugalomban, míg gyerekhangok, vidám nevetés zökkent ki a hangulatból.



2014. május 28., szerda

Katicának - Boldog Születésnapot!

Katicának!

Csodaszép a május, naponta ünnepel a szívem.


 


Pillangó-üzenet


Finom, szép, légies kis pillangók szárnyain a Napsugár ragyogó fényei szárnyas tündérkeként táncolnak a virágkelyheken.
Beszippantva a nedveket, gyűjtve az életet.
Az arany napsugár ringatja a fényeket, az áttetsző, légies pillangókon.
Könnyed libegés, álmok tánca, - a szeretet dallama.
Egy kis pillangó szállt a virágsziromra.
Figyelem kecses libegését, ahogy tündértáncát lejti a fény ívében.
Sóhajjá válik, susogássá.
Dallamok zsongnak, a szellő lágyan simogat,
míg a horizont szikrázó kék színe festi ragyogóvá a végtelen égi óceánt.
Egyszer csak a pillangó fellibben és eltűnik a végtelenben, szerető üzenetemmel:

Boldog születésnapot kívánok – drága Kincsem!



2014. május 25., vasárnap

Boldog Gyermeknapot kívánunk!

Boldog Gyermeknapot kívánunk!


A szeretet legnagyobb ajándéka - a gyermek



A szeretet legnagyobb ajándéka - a gyermek 

Tudod arra gondoltam,
ha az ember kételkedne
Isten létezésében,
csak rá kell pillantania
a legcsodálatosabb teremtményre,
az apró kicsi gyermekre, máris
a bizonytalanság szikrája is elmúlik:
nem lehet véletlen műve az a kincs,
az a tökéletes, az a hibátlan csoda...
s ha ugyan arra a lényre
rátekintenek évek múltával,
az eredmény siralmas,
az isteni csodának
nyoma sincsen rajta,
aki azt látja
Istenben is kételkedik...
csoda legfeljebb csak az,
hogyan tud a legtökéletesebb
úgy megváltozni,
mintha csak rossz szellemek
elvarázsolták volna:
mert csak úgy lehet,
az lehet az oka,
hogy a legtökéletesebbre
rá se lehet ismerni,
mintha a gonosz kiölte volna
az emberből a gyermeket,
módszeresen, fokról fokra,
mintha kiölnék az angyalt,
s ami megmarad
már csöppet se ámulatba ejtő,
az talán csak a csoda
haszontalan maradéka...
ami látszólag lehetetlen,
gyermeknek megmaradni,
vagy a folyamatot visszafordítani,
azzá lenni újra,
az az igazi csoda,
a szeretet legnagyobb ajándéka.

2014. május 25.

Gyermeknap



Gyermeknap

Városunkban nagy hagyománya van a gyermeknapnak.
Az idei gyermeknapi programok már tegnap elkezdődtek, a „Gyermekvilág” által szervezett programmal – Lola koncertjével – a gyerekek, de sok felnőtt nagy örömére.
A mai programmal folytatódott a sorozat.  A Szabadság téren tíz órakor nyitotta meg Lótin Lóránt alpolgármester úr , ezután Farkasházi Réka színművésznő – városunk szülötte – adott gitárjátékkal kísért kedves műsort a gyerekeknek. Majd őt követően a tér egész délelőtt a különböző  tánccsoportoké volt.
Délután 2 órától folytatódtak a műsorok.
A Balga Népzenekar piciknek szóló műsora, a felnőtteknek ugyancsak kellemes kikapcsolódást nyújtó játékukkal. A Manó Színpad bábszínházi előadása  „Az ördög és a két leány” c. élőjátékos bábjátéka. Öt órakor megjelent a téren négy fiatalember – Langaléca Garabonciások - gólyalábakon. Egyikőjük öszvér, másikójuk ló jelmezben. Fergeteges, kedves, vidám előadásuk nagy sikert aratott nem csak a gyerekek, de a felnőttek körében is.
Öröm volt látni a sok csillogó szemű, kislányt, kisfiút, - ahogy együtt játszottak, szórakoztak az előadóművészekkel.

Mindehhez hozzájárultak a gyermekjátszók: a trambulinok, - a sok ügyességi, logikai játék, - az óriási kirakók, - különféle egyensúlyjátékok, - legok – amelyek bizony a szülőket is elgondolkodtatták. De volt arcfestés, aszfaltrajzolás, ovi kuckó piciknek és nagyobbaknak, és kipróbálhatóak voltak a haditechnikai modellek, makettek is.
A városi Alkotók Egyesületének Kézműves kirakodó vásárán és foglalkoztatóján lehetett gyöngyöt fűzni, gyurmázni, üveget festeni és rafia virágokat készíteni.

Szép, kellemes, tartalmas nap volt. 

2014. május 23., péntek

Az élet, mint üres pohár ...



Az élet, mint üres pohár ...

Tudod arra gondoltam,
az élet olyan csak,
mint egy üres pohár,
amit felébredve az ember
a polcról levesz,
szépen kifényesít,
beletöltöget
mindenfélét napközben,
de, mert az a minden súlytalan,
csak levegőből van,
a pohár üresen marad...
este a helyére teszi,
másnap előről kezdődik minden,
törölgeti, töltögeti,
sok mindent rak bele: azt hiszi,
mégis üres az élete: azt érzi...
estére a pohár üres marad
mindaddig,
míg nem kezd
az egyedüli valósággal,
a szeretettel töltődni:
amikor már csordultig van,
az ember odaadja egy másiknak,
annak is legyen a pohara teli...
s a pohár soha nem ürül ki,
nem is pohár az már,
de feneketlen kút,
az égi nedüt
minél többen fogadják el,
annál értelmesebb lesz az élet,
értelmet kap a kezdetben üres,
a semmire se jó, a mihaszna pohár.

2014. május 16.

2014. május 21., szerda

Találkozás



Találkozás

A találkozásaim Veletek – életem boldogsága.
Örömkoszorút fon szívem köré az a pár óra, amíg velem vagytok.
Tartalékolok, feltöltődöm a következő találkozásig.
Elhozzátok számomra a fényt, a Napot.

Minden kincsemet odaadnám, de kincseim nincsenek.
Csakis a szeretetemet – legdrágább ékszeremet tudom nyújtani.
Benne ragyog gyémánt fénykristályom, - a szívem.
Bevilágosítja a végtelent. Mélyében a csendem, - a szeretetem.

Csitáry-Hock Tamás - Csak a találkozás



Csitáry-Hock Tamás
Csak a találkozás ...

A levél nem elég... a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat.

Emlékezet ...



Emlékezet ...

Tudod arra gondoltam,
memóriája az embernek is van,
kinek kisebb,
másé tárolni több adatot képes,
de a kicsinek is, nagynak is
vannak határai, nem tágul
egyik se a végtelenségig...
nem képes csodára,
csak földi memória,
ami az itt történt jó
és rossz dolgokkal van tele,
a fontosabb kiszorítja
a kevésbé lényegeset:
van, ki emlékszik kisgyerek korára,
hogy mi volt tegnap, azt is elfelejti más...
de a a születése pillanatára
nem emlékszik tán senki már,
s hogy is tudná az ember,
hogy mi volt annak előtte,
hogy mi mindent felejtett el
az idő során...
nem is volt mása talán,
amit tárolhatna,
csak érzése,
emlékezni csak arra tudna...
időnként azért, talán a múltból,
mint egy távoli emlék felbukkan
az isteni szeretet az emberben,
talán, hogy emlékeztesse arra,
miért is jött erre a világra.

2014. május 21.


Akácvirág ...




Akácvirág ...

Fény és árnyék táncol
Szivárványszínű a pirkadat
Madárfütty zeng
Ragyogó az azúrkék égbolt
Enyhe szél lengedez
az akácvirág illata szárnyal
Szívembe zárt magányban
Megyek tovább utamra

Az élet tréfái ...



Az élet tréfái  ...

Tudod arra gondoltam,
hogy az élet az emberrel
nem mindig bánik kesztyűs kézzel,
egyszer kényezteti, szinte beeteti,
s mikor már kezd bízni,
mikor jó kövér a bizodalma,
akkor kegyetlenül kedvét szegi:
így aztán egyszer áldva,
máskor pedig van kárhoztatva...
de az is igaz,
az ember se bánik mindig jól
a sajátjával,
van, hogy nagyra tartja,
és olyan is, mikor úgy kezeli,
mint egy szakadt,
semmire se jó rongyot,
nem sokra becsüli az ajándékot...
az élet mérlege
sokszor billen a rossz irányába,
de mégis, néha
kárpótlást ad mindenért,
minden átvirrasztott sírós éjszakáért...
mintha megbánná a kegyetlenül tréfás játékait,
mintha bizonyítani akarná, ő nem csak akárki,
amikor jutalmazza az embert a különleges,
a gyōnyörű virággal,
a két oldalú csodás szeretettel...
a ritka, felmérhetetlen csodát az adja,
hogy soha se billen egy irányba:
az olyan ajándék fényével elhomályosítja
a minden átélt,
a minden tőle kapott rosszat.

2014. május 20.